Szántód - Balatonendréd

   
letölthető track Garmin Geko 301
2008.01.26.
A tavaszias időjárást kihasználva sikerült egy régi adósságot törleszteni, a Szántódról Balatonendrédre átvezető jelzés hiányzó részeinek GPS-es felmérését  befejeztük. Szántódról a már jól ismert sárga sáv , sárga kereszt jelzésen  jól járható széles földutakon mentünk fel a 9-es tetőre. Itt a zöld keresztre tértünk rá és ezen haladtunk  az erdészeti aszfaltútig. Itt az utólsó métereken egy rövid szakaszon nagyon sáros az út , a szemben lévő domboldalon fakitermelés van , talán emiatt. Az  M7 autópálya építés során megrongálódott erdészeti utat szépen helyreállították , az új aszfaltozás  reméljük sokáig megmarad.

A térség erdeinek jelentős részét a SEFAG Zrt. kezeli, ismerkedjünk meg egy kicsit tevékenységükkel a térségben:

A Szántódi Erdészet területének nagyobb része az Észak-Somogy-Tolnai löszhát, kisebb része pedig a Karád-Lengyel-Szekszárdi dombvidék erdőgazdasági tájba esik. Északról a Balaton, keletről Fejér és Tolna megye, délről a Tab-Kaposvár vasútvonal Karádig, nyugatról a 67-es főút határolja. Külső-Somogy e változatos, szép vidékének tengerszint feletti magassága 110 és 300 méter között változik. Itt található Somogy megye legmagasabb pontja, a 316 m magas Alman-tető is. A jellemzően észak-dél irányú meszes lösz alapkőzetű dombvonulatok hátát borítják az erdőterületek. A nyugat és az északkeleti lejtők gyakran a 20-30 fokot is elérik, a déliek lankásabbak. A dombok gerincei igen szárazak, a völgyek mélyén azonban üde termőhelyek alakultak ki. A SEFAG Zrt. legvízszegényebb, s ennek következtében legszélsőségesebb termőhelyein gazdálkodó erdészete.

A termőhelyi tényezők következtében hazánk egyik fa-, és cserje fajokban leggazdagabb erőtársulásai találhatóak meg a területen. Az előforduló fafajok: cser, kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy, bükk, gyertyán, hársak, mezei juhar, korai juhar, hegyi juhar, magas kőris, virágos kőris, mezei szil, mézgás éger, fehér fűz, fehér eper, berkenye fajták, akác, erdeifenyő, feketefenyő, nemes nyarak, fekete dió, vörös tölgy, zöld juhar, lucfenyő, vörös fenyő, bálványfa.
Az erdészet faállomány típusainak megoszlása: bükkösök: 2 %, tölgyesek: 13 %, cseresek: 41 %, akácosok: 18 %, egyéb kemény lomb: 4 %, egyéb lágy lomb: 14 %, fenyvesek: 8 %.

A SEFAG Zrt. a közjóléti objektumok fenntartására sajnos ma már a szükséges pénznek csak töredékét tudja biztosítani, központi támogatások híján - saját erőből. Az egyre apadó, átstruktúrálódó állami források helyett a térség önkormányzataival együttműködve -többek között Fonyódon, Kaposváron - az általuk e célra elkülönített anyagiak növelésével biztosítható, hogy a természetszerető közönség által leglátogatottabb helyeken a korábbi létesítmények az elvárható körülmények között töltsék be hivatásukat.
A parkerdők létesítésük idején számtalan közösségi (tűzrakó helyek, esőbeállók, játszóterek, pihenőhelyek), sport (erdei tornapálya, lovaspálya) és turisztikai (tanösvények, sétautak) feltétellel rendelkeztek. Ezek közül soknak a fenntartása, felújítása a szűkülő anyagi lehetőségek miatt gyakorlatilag lehetetlen.

Az M7 autópálya alatt áthaladva  érdekes műtárgyakat és egy kis tavat is látunk , mely az autópályáról lefolyó csapadékvíz  tárolására szolgál. Egy látványos nagy kanyar után  érünk el az út jobb oldalán lévő vaddisznós kerthez. Az út  baloldalán mély löszbevágásban kis patak van mellettünk.

Egy útmenti tisztáson áll  gróf Széchenyi Zsigmond  kopjafája és ennek közelében , a patak túlsó oldalán van  a  GCCSUI geoláda, ezt már korábban megtaláltuk.
A Tótokilap épületei már látszanak az út mellett , de a jelzés nem arra vezet, az út  baloldalán kis hídon keresztezve  a patakot,  egy nagyon jól járható széles, murvás erdei úton  vezet tovább a jelzés Balatonendréd felé.  Az erdőből kiérve először a bal oldalunkon  ameddig a szem ellát  szántóföld mellett haladunk , majd az út jobbra tartva keresztezi  az erdősávot és most a jobb oldalon gyönyörködhetünk a szántóföldekben és  kissé távolabb  a meredeken kiemelkedő dombokban.  Előttünk már látszanak a Balatonendréd községhez tartozó pincék  arra haladunk tovább . A jelzések ezen a szakaszon régi villanyoszlopok  beton csonkjaira vannak felfestve. Most jól követhetőek  de  a lombosodás ezeket el fogja takarni, alacsonyan vannak. 
A pincék alatt az út jobbra kanyarodik és egy horhós bevágásban ereszkedik le a faluba. Útközben érdemes megnézni a néhol igencsak magas löszfalakat. A faluba a katolikus templom közelében érkezünk  meg , itt található a Könyvtár, a Közösségi ház, Posta és Orvosi rendelő is. A jelzés a falu főutcáján  vezet tovább  Zamárdi felé, végig az országúton.
A templomot 1744-ben, a tornyot és a sekrestyét később építették hozzá.. Az elmúlt években jelentős restauráláson esett át, lecserélték a tetőt, újravakolták, kívül belül lefestették. Már csak a szószék és az oltár restaurálása van vissza. Miséket vasárnap és hétköznap is tartanak. 2004 szeptember elsejével Nyéky Kálmán a plébános. A templom védőszentje Szent András.
A bejárat fölött a tihanyi apátság címere látható kőbe faragva. A régi templomot, ami a Kisendrédi részen állt lebontották, de az oltárképet megőrizték s most itt látható0. A falu közepén 1897-ben emelt Mária szobrot is áthozták a templomkertbe.


Szántód - Balatonendréd